Yakandoo - Yumeiho masszázstanfolyam

yakandoo masszázstanfolyam

Milyen módszerekhez hasonlít a yakandoo?

A yakandoo masszázs több masszázstípus ismereteit és fogásait ötvözi. Sokat tanulmányoztuk a csontkovácsolás módszereit, a csontkovácsolás hatásmechanizmusait, valamint sokat merítettünk a Yumeiho masszázs technikáiból.

A yakandoo alapgondolata és lényege

A masszázskezelést csak akkor tekinthetjük valóban eredményesnek, ha utána nemcsak a kritikus területeken jelentkeznek pozitív változások, hanem a masszőr munkája általában is jó hatással van a páciens teljes közérzetére. Tapasztalataink alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a pozitív járulékos hatások tekintetében sokkal eredményesebb a masszázs (bármely típusát választjuk is), ha a kezelés közben szem előtt tartjuk a yakandoo elveit és módszereit.

Nagyon fontos jellemzője a yakandoo masszázstanfolyamnak, hogy a hallgatókat a lehető legnagyobb mértékben megpróbáljuk felkészíteni azokra a helyzetekre, amikor a kívánt hatás elmarad, noha ő maga a „hivatalos” protokollt pontosan elvégezte. Számtalan oka lehet annak, hogy a páciens állapota nem javul olyan mértékben, mint ahogy az elvárható lenne. Ilyenkor nem elég a puszta tudás, éreznünk is kell, hogy mi a probléma valódi oka.

Ha olyan munkát végzünk, amelynek minősége közvetlenül más emberek fizikai, szellemi vagy pszichés állapotán mérhető le, és úgy érezzük, hogy nem sikerül a lehetséges legjobb eredményt elérnünk, érdemes megkeresnünk a saját korlátainkat. Ha ez sikerül, valószínűleg azt fogjuk látni, hogy bár a sajátjainkká váltak, igazából nem sok közünk van hozzájuk. Egyszerűen csak elfogadtuk, hogy léteznek, és egy idő után annyira megszoktuk őket, hogy nélkülük már nem éreztük volna biztonságban magunkat. A saját érzékelésünk felszabadításáért azonban legelsősorban nekünk kell tennünk, ehhez viszont szükségünk van az összes bennünk szunnyadó képességünkre. Magunknak is tartozunk vele, hogy előhívjuk őket, a munkánk elsőszámú érintettjeiért pedig egyenesen kötelesek vagyunk megtenni. Minden interakciót igénylő munka megkívánja az önismeretet és az empátiát, a másik ember jelzéseinek minél pontosabb érzékelését.

Megnézem a tanfolyamok időpontjait »

Yakandoo masszázs tanfolyam

Számtalan ilyen tevékenységet sorolhatnánk fel, de most maradjunk inkább a masszázsnál. A páciens nem mindig tudja vagy nem mindig akarja elmondani, amit éppen érez vagy gondol, de kezelés közben számtalan lehetőségünk van rá, hogy a másfajta jelzéseit megértsük. Az alkalmazott fogásokra nyilvánvalóan reagál valahogy: akaratlan pszichés reakciókkal, izomtónus-változással, spontán mozdulatokkal stb. Amennyiben eleve úgy tanuljuk meg a különböző technikákat, hogy a visszajelzésekre ugyanannyira figyelünk, mint a saját feladatunkra, a kezelésekhez hozzá tudjuk adni azt a bizonyos pluszt, ami a yakandoo módszer lényege.

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a yakandoo masszázstanfolyam időkerete nem elég a szakma összes tanítható ismeretének átadására. Arra viszont mindenképpen megvan a lehetőség, hogy a hallgatók nagyon sok probléma megoldását segítő tudásszintet érjenek el. Ugyanígy nem ígérhetjük, hogy a jelentkezők a tanfolyam végére az önismereti és empatikus képességeiket maradéktalanul uraló terapeuták lesznek. A szakmai és a pszichológiai készségek továbbfejlesztéséhez azonban olyan megbízható eszközöket kapnak tőlünk, amelyek közül mindig is érdemes lesz az éppen adott problémának megfelelően válogatni.

Mit jelent a yakandoo kifejezés?

Az elnevezés valójában fantázianév, mely egyaránt utal egy Japánból származó kifejezésre (kandoo-kantai = kb. ‘kifejező erő, intenzív benyomás’), és ugyanakkor harmonizál a ‘you can do’ = ‘meg tudod csinálni’ angol kifejezéssel is.

Elvi szinten bizonyára senki nem vitatja, hogy minden ember önálló személyiség, és megérdemli a kizárólag őrá irányuló figyelmet. Ezt az alapigazságot nem nehéz elismerni, a gyakorlatban mégis kevesen érvényesítik. A csak rutinszerű emberi kapcsolatok vagy a mechanikus munkavégzés talán adhatnak egyfajta biztonságot, de az egészen biztos, hogy így az adott helyzetben rejlő lehetőségek jelentős része észrevehetetlen marad a számunkra. Különösen azoknak kell szem előtt tartaniuk ezt az önmagában egyáltalán nem újszerű felismerést, akik a hivatásuknál fogva közvetlenül más emberekkel foglalkoznak. Ők a munkájuk közben felmerült problémákra nem adhatnak sztereotip válaszokat, a rendelkezésükre álló széles eszköztárból mindig egyénre szabottan kell kiválasztaniuk a legcélravezetőbb megoldásokat. Ehhez azonban folyamatosan „venniük” kell a másik ember jelzéseit, és a munkájukat egyfajta interaktív tevékenységnek kell felfogniuk. A szakszerű masszírozás különösképpen megkívánja ennek a képességnek a fejlesztését. Pontosabban: igazából csak valamikor régen elfelejtett jelzésérzékelésünk újbóli megtalálására van szükségünk ahhoz, hogy a masszázs ne rutinszerű, sablonos kezelést jelentsen. A jól begyakorolt fogásokat persze akár mechanikusan is használhatnánk, de a páciens személyiségének és aktuális állapotának figyelembevétele nélkül csak féleredményekre számíthatunk. A kérdéses testrészhez mi sohasem csupán a szaktudásunkban bízva érünk hozzá, hanem a masszázs során intenzíven figyeljük a páciens minden egyes rezdülését, izomtónusát, apró mozgásait, amelyek mind arról árulkodnak, hogy sikerült-e elérnünk a kívánt hatást. Ha szükségesnek látjuk, inkább megváltoztatjuk az előre elképzelt folyamatot, és más masszázsmódszert alkalmazunk, egészen addig, amíg a visszajelzések meg nem erősítenek minket abban, hogy az adott napon az adott személy számára legmegfelelőbb technikákat alkalmaztuk. A yakandoo módszer lényege, hogy – a páciens szavaiból és szavak nélküli jelzéseiből egyaránt értve – minden egyes kezelés közben képesek legyünk a változásra és a változtatásra. Empátiánkat ugyanannyira fejlesztenünk kell e cél érdekében, mint az önismeretünket. A módszertől távol áll bármiféle kuruzslás, de még csak ezoterikus megközelítést sem igényel az alkalmazása. A természetes emberi képességekből indulunk ki, közöttük azokból is, amelyeket felnőttként sok esetben újból fel kell fedeznünk magunkban.

Miért alakítottuk ki a módszert?

A legtöbb emberben biztosan felmerült már a kérdés: vajon mitől is jó a „jó orvos”, a „jó terapeuta”, a „jó szakember”? A megbízható szakmai felkészültségen kívül ilyenkor olyasmit szoktunk emlegetni, hogy „ösztönös”, jók a megérzései”, és hasonlók. A „titkot” ezzel látszólag sikerült is megfejteni, de a válaszban rejlő igazsággal rendszerint nemigen tudunk mit kezdeni. Sokan egy vállrándítással elfogadják, hogy van, akinek ez jobban megy, és van, akinek kevésbé.

A yakandoo módszert az a megbízható tapasztalat hívta életre, hogy ösztönös megérzésekre nemcsak a „kiválasztottak” képesek. A másik ember jelzéseinek érzékelése és az intuíció fejleszthető, illetve a meglévő képességeink újra felfedezhetők.

Módszerként vagy gondolkodásmódként tekintsünk a yakandoo-ra? 

Ez attól függ, hogy éppen milyen területtel van dolgunk. Amikor valakivel foglalkozunk (masszázskezelést adunk, oktatunk vagy tanácsadást végzünk), akkor konkrét módszernek nevezhetjük. Ha viszont egy egészségügyi problémát próbálunk megközelíteni, akkor rugalmas gondolkodásmódnak tartjuk. A yakandoo mint elnevezés új, de alapgondolatai, alkalmazott módszerei több évtizedes modern, illetve sok évszázados régi tapasztalatokon alapulnak. A yakandoo is úgy született meg, ahogyan jó néhány egyéb irányzat: régóta használt módszerek a hosszú évek során szinte maguktól álltak össze egy újfajta koncepcióvá, önállónak tekinthető rendszerré. A hangsúly nem a mechanikusan reprodukálható elemekre, hanem a kifinomult helyzetfelismerésre és az állandó változtatás képességére került. Bár a rendszerré formálás mostanában született meg, a gyakorlatban már régóta egyre inkább ezzel a módszerrel dolgozunk.

Szeretnénk elérni, hogy a szakmát elsajátító személy rugalmassága, empatikus képessége ne a véletlen műve legyen. Hisszük, hogy a yakandoo magas szintű műveléséhez szükséges képességek fejleszthetők, és aki komolyan veszi ezek jelentőségét, alkalmassá válik arra, hogy saját és páciense személyiségéhez illően használja a módszert.

Egy pillantás a pszichológia irányába

Közismert tény, hogy minden ember gyermekkorában a legérzékenyebb a feléje érkező jelekre. Ekkor még alapvetően másképp látja a világot, mint későbbi életszakaszaiban. A külvilág jelzései között azonban hamarosan többségben lesznek azok, amelyek kellemetlen hatást keltenek benne, és amelyekkel szemben épp ezért igyekszik valamiféle védettséget szerezni. Az ez irányú igyekezet sajnos a legtöbb esetben túlságosan is eredményes lesz: nemcsak a számunkra hasznos védekezést tanuljuk meg, hanem azt is, hogyan veszítsük el természetes érzékenységünket.

Miután megtanultuk nem használni a finomra hangolt érzékelésünket, ezt a képességünket egyre idegenebbnek kezdjük érezni. Szinte fel sem tűnik a hiánya, hiszen időközben a minket érő benyomások intenzitása egyébként is alaposan lecsökkent, az ilyenekhez pedig épp elég a „felnőttes” hozzáállás. Azazhogy… időnként azért mégiscsak előfordul, hogy hiányérzetünk támad. Kinek erősebben, kinek kevésbé. Ilyenkor van, aki „összeszedi magát”, és továbbra is kitart a biztonságosnak vélt, csökkentett üzemmódban történő érzékelés mellett. Akadnak azonban olyanok is, akik előbb-utóbb felismerik, hogy csak az elveszettnek hitt képességeiket használva élhetnek igazán teljes életet. Lehetséges, hogy nincs különösebb oka a kiteljesedés utáni vágynak, hanem egyszerűen „csak úgy” megjelenik, de gyakrabban fordul elő, hogy ezt az inspiráló vágyat a szakmai, alkotói továbbfejlődés igénye ébreszti fel.

És ha a motiváció tartósan megmarad, akár még a javunkra is válhat, hogy felnőtt korunkban kellett újból felfedeznünk a továbblépéshez szükséges képességeinket. Masszázs közben különösképpen megtapasztalhatjuk ennek előnyeit: megérzéseink arra késztethetnek, hogy új és új – előre nem tervezett – fogásokat alkalmazzunk, a szakmailag kifogástalanul begyakorolt fogások hatása pedig újabb megérzéseket válthat ki. Természetes, hogy felnőttként nemcsak követjük, hanem közben folyamatosan ellenőrizzük is a megérzéseinket. Ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk őket, először felkészült szakemberré kellett válnunk, ahhoz pedig, hogy használható megérzéseink legyenek, fel kellett ismernünk, hogy a szakma kreatív (gyakran intuitív) használata célravezetőbb, mint a merev szakmaiaskodás. A masszőr önellenőrzését ráadásul a páciens is segíti, nemcsak a kimondott mondataival és a tudatos jelzéseivel, hanem spontán testi és pszichés reakcióival is.

A „yakandoo módszer” megnevezés vajon nem csak egy ügyes reklámfogás, trükkös marketingeszköz?

Akár az is lehetne, ha nem gondolnánk komolyan, és a gyakorlatban nem tudnánk megmutatni, hogy az igazi eredmény a biztos szakmai felkészültségen kívül éppen azokon a szempontokon múlik, amelyek a módszer középpontjában állnak. Az empátia és az adott helyzethez való alkalmazkodás, a kommunikáció minősége, a különböző jelzésekre adott gyors és pontos válaszok tehetik valóban eredményessé a masszőr munkáját. Ahogy a tanár teljesítményét sem stopperórával és az elhangzott szavak vagy a kijelölt feladatok számával mérik, ugyanúgy a masszőr munkáját sem ítélhetjük meg aszerint, hogy egységnyi idő alatt sikerült-e penzumszerűen teljesíteni az előírt nyomásmennyiséget. Kétségtelen, hogy alapvetően új módszert ezen a szakterületen nem lehetséges létrehozni. Az újfajta megoldások módszerré szerveződésének azonban nem feltétele, hogy az egyes elemek a semmiből szülessenek meg. Pl. a pilates mozgásvilága is többféle, már korábban létező mozgás keveréke, mégsem vitatja el senki, hogy létrejöttével új komplex mozgásforma született. Vagy pl. az aerobik műfaj megszületése előtt is bizonyára jó néhányan tornáztak, szökdécseltek úgy, hogy közben zenét is hallgattak. Az összetevők mindig az egységes szemléletnek köszönhetően válnak egy rendszer részeivé.